Eg�szs�g

Eg�szs�g:
Ahogy benn�nket �s gyermekeinket v�d�olt�sokkal �vtak a s�lyos betegs�gekt�l, ugyan�gy �vnunk kell kedvenceinket a fajt�jukra vesz�lyes bajokt�l. Ez�rt a kuty�knak �s macsk�knak minden k�telez� �s aj�nlott olt�st id�ben adassunk be, s gondoljunk arra is, hogy akkor is lehet valami bajuk, ha nem panaszkodnak. Ez�rt �vente legal�bb egyszer ellen�riztess�k kedvenc�nk eg�szs�g�t az �llatorvossal. Nem szabad megfeledkez�nk a rendszeres f�regtelen�t�sr�l sem.
Ha kedvenceink eg�szs�g�t v�dj�k, kiz�rjuk annak a lehet�s�g�t is, hogy benn�nket megfert�zzenek.

Szinte minden �llatbar�t csal�dban el�fordult m�r - vagy el�bb ut�bb megt�rt�nik majd-, hogy egy kedves kis k�ly�kkel b�v�l a l�tsz�m.
Az ilyenkor aj�nlott tennival�k szinte f�ggetlenek att�l, hogy milyen faj� a kis kedvenc (kutya, macska, vagy egy�b �llatfaj). Els�k�nt is l�nyeges, hogy a k�lyk�k min�l t�bb ideig az anyjukkal legyenek �s min�l t�bb anyatejhez jussnak hozz�. Ez igen fontos a kiegyens�lyozott fejl�d�s�k szempontj�b�l.

Miut�n az �j "csal�dtag" hozz�nk ker�lt c�lszer� megmutatni �t egy �llatorvosnak is, aki egy gyors vizsg�lattal meg�llap�thatja, hogy nincs-e kedvenc�nknek valamilyen kisebb-nagyobb sz�let�si rendelleness�ge, amit esetleg m�g id�ben orvosolni lehet.

Az �llatorvos elv�gezheti kedvenc�nk parazita mentes�t�s�t is. Itt gondolnunk kell a k�ls� (bolha, kullancs, atk�k, stb.) �s bels� (k�l�nb�z� f�rgek) parazit�kra is. A parazit�k elleni v�dekez�s az �llat eg�sz �lete sor�n kiemelt jelent�s�g�, mivel ezen b�ntalmak nagy r�sze az emberre is vesz�lyt jelenthet (zoon�zis). Ez�rt javasolhat�, hogy p�ld�ul a f�regirt� szereket ne csak az �venk�nti eml�keztet� olt�sok alkalm�val haszn�ljuk, hanem 3-4 havonta c�lszer� ilyen ir�ny� kezel�sben r�szes�teni kedvenceinket.

M�g az els� vizsg�lat sor�n �rdemes konzult�lni az �llatorvossal az �ltala javasolt olt�si programr�l, mellyel a k�lyk�k ellen�ll� k�pess�g�t alak�thatjuk ki bizonyos fert�z� betegs�gekkel szemben. Ezekr�l a fert�z� betegs�gekr�l azt kell tudni, hogy az �jsz�l�tt �llatok a sz�let�s�ket k�vet�en n�h�ny h�tig-h�napig v�dettek az anyai ellenanyagoknak k�sz�nhet�en. Azonban amint ezek az anyagok ki�r�lnek a szervezet�kb�l, �gy fog�konny� v�lnak a betegs�gek ir�nt.

A megbeteged�st �gy lehet megel�zni, hogy vakcin�zzuk �llatainkat. A vakcin�k olyan legyeng�tett, vagy el�lt k�rokoz�kat tartalmaznak, melyek a betegs�get nem tudj�k el�id�zni, de a szervezetet v�dekez�sre �s hat�kony ellenanyagok el��ll�t�s�ra �szt�nzik.
A vakcin�k v�delmet adhatnak egy, vagy t�bb k�rokoz� ellen is. A v�delem hat�konys�ga jav�that� azzal, ha a vakcin�z�sokat megfelel� id�k�zzel megism�telj�k. Ez egyr�szt k�ly�kkorban k�t-h�rom ism�tl�st jelent, majd az id�sebb �llatokn�l �vente egyszer eml�keztet� olt�s form�j�ban t�rt�nhet.

K�telez�en csak a kuty�k veszetts�g elleni olt�sa van el��rva. Minden h�rom h�napos kort bet�lt�tt kuty�t veszetts�g ellen oltani kell, majd egy �ves kor�t bet�ltve �jra vakcin�zni kell. Macsk�k vonatkoz�s�ban nincs k�telez�en el��rt olt�s, de a gyakrabban el�fordul� v�rusos betegs�gek ellen tan�csos a cic�kat is beoltani. Azokat a macsk�kat, melyek nem kiz�r�lag a lak�sban �lik le �let�ket javasolt veszetts�g ellen is vakcin�zni. Term�szetesen mikor kedvenc�nk m�r felcseperedett, akkor is �rdemes rendszeresen felkeresni �llatorvosunkat. Egyr�szt az �venk�nti k�telez� -�s nem k�telez�- olt�sok bead�sa c�lj�b�l. Ilyenkor m�d lehet az esetleg felmer�l� k�rd�seket is feltenni, tan�csot k�rni.

Egy�bk�nt pedig mindenkit arra b�ztatunk, hogy ha b�rmilyen t�netet, rendelleness�get �szlel �llat�n, akkor forduljon bizalommal az �llatorvos�hoz, hogy miel�bb f�ny der�lj�n a gond ok�ra �s elkezdhess�k a hat�kony gy�gykezel�st.